2016. február 19., péntek

Győrvári József: Az Adatgyűjtő

A Miért? pályázat
helyezett novellája

Tinqua aprócska lény volt. Szinte miniatűrnek mondható. Mégis átutazta a fél galaxist, és még csak el sem fáradt, bár energia alapú életforma lévén, a fáradtság fogalma, mint olyan, nyilván nem is létezett a számára. A mi, emberi felfogásunk szerint biztosan nem, viszont a Duracell nyuszi elnevezés kiválóan illett volna rá, amilyen szünet nélkül járta a végtelen univerzum számtalan naprendszerét. Nem, mintha túl nagy kedve lett volna hozzá, de nem kérték ki a véleményét. Tehát ment és tette a dolgát, vagyis a neki kiosztott feladatot, amiben egyébként nem hivalkodó méretei kifejezetten a hasznára váltak, hiszen annak köszönhetően észrevétlenül olvadhatott bele a legtöbb létformába. Adatok gyűjtésével bízták meg ugyanis, amiket akkurátusan felcímkézve eltárolt magában. Teljes titokban dolgozott, mint egy kis kém, mert nem kapott felhatalmazást se kapcsolatfelvételre, se beavatkozásra az idegen világok mindennapjaiba. Szigorúan csak a lehető legszélesebb körű tudás felhalmozását várták tőle a galaxisban fellelhető élőlényekről, esetleg civilizációkról, és annak haza juttatását, hogy az otthoni okosok majd kedvükre vizsgálódhassanak benne.

2016. február 12., péntek

L. Bird: Márványpult

A Miért? pályázat
helyezést elért novellája


Végre! Épségben ideért a pulthoz. Négy perce még biztos voltam benne, hogy a kocsmaajtótól idevezető három méteren szegény pára elhalálozik. Nem csak azért, mert ennyi idő kellett neki, hogy megtegye ezt az ominózus három métert. Hanem mert tette azt olyan életidegen mozdulatokkal és kilengésekkel, hogy félő volt, akkorát esik, hogy azonnal szörnyet hal. Csap részeg – gondoltam – csütörtökön, hajnali fél hétkor. Hogy a náthás, hóbelebancos életben tud valaki ilyen állapotba kerülni olyankor, amikor más még úgy alszik, mintha kupán vágták volna. Hogy jött nekem annak idején az ötlet, hogy már hatkor kinyissam a krimót? Ilyenkor tényleg csak a bolondok, vagy a megtörtek vedelnek. Vagy éppen a tegnapból még magukhoz nem tért egyetemisták, egy buli után. Ahogy frissen betoppant vendégem hetek óta nem mosott, méretileg erősen eltúlzott, szakadt, zöld kabátját elnéztem, ő inkább az első kettőt képviselte. De azt egyszerre.
kép: pixabay.com

2016. február 6., szombat

Agatha Keyguard: WildSoul.Sys


 A Miért? pályázat megosztott
helyezést elért novellája


A sötét szoba magányos székében, unottan kulcsolta össze ujjait a tarkójánál.
A kibertér jellegzetes világa most is pont olyan volt, mint máskor; kódokból összetákolt virtualitás, amihez csak néhány szakavatott értett és ami merőben eltért a valóság felépítésétől. Itt csak akkor volt neonlámpa, nyüzsgés és élet, ha bekódolták. Gyűlölt itt várakozni. Mintha egy csapdában lenne, ahová csak mások által juthat ki és be. Mégis itt kellett lennie, mert ez volt a parancs.
Mellette -akár egy neonszínű dögcédula- a saját adatait látta kivetülve:
Név: Vincent Wong
Neme: Férfi
Kor: 21
Magasság: 167 cm
Emberi súly: 65 kg.
Genetikai szemszín: Barnászöld
Genetikai hajszín: Fekete
Nemzetiség: Amerikai
Rassz: Mesztic (mongoloid-europid)
Ismertetőjegy: Jobb lapockán egy róka tetoválás.
Beosztás: Biztonság védelem
Szánakozva vetett rá egy pillantást. Még jó, hogy az adatok mellett ott virított a bekerülésekor készült fotó, így nem kellett vesződnie önmaga elképzelésével... mintha ez bármikor is megfordult volna a fejében. Azon se csodálkozott volna, ha a cége még a seggméretét is külön rublikában vezetné... amilyen perverzek a laborosok, még ezt is kinézte belőlük.
Ugyanakkor volt egy adat, ami megindokolta, hogy itt legyen:
Emberiesség: 46, 5%
kép: pixabay.com

2016. január 30., szombat

Keresztesi Dorottya: Eredményes játék

A Miért? pályázat megosztott
helyezést elért novellája

Borzalmas napom van. Egy szörnyű nap – harmincnégy szörnyű év után.
Még egy órám van fél ötig, amikor végre leléphetek az irodából, és mehetek a gyerekeimért, akiknek alig bírok a szemébe nézni, úgy leosztottam szegényeket ma reggel. Mikor begyűjtöttem őket, megyünk haza a férjemhez, akinek majd szintén dorombolhatok szorgosan, mert vele sem voltam különösebben kedves.
Ahogy senkivel sem mostanság. Nem tudom, mi van velem, semmi sem működik úgy, ahogyan kéne. Olyan az életem, mint egy elromlott navigáció: hiába ütöm be újra és újra a jó célt, mindig rossz felé visz. És sosem mehetek vissza oda, ahol eltévesztettem a kanyart.
Nagy sóhajjal újabb reklamációs e-mailt nyitok meg, az előfizető szerint még a dinoszauruszok idejében befizette a csekket, magazint azonban még egy darabot sem látott, viszont lassan megöregszik, és egyre gyengébben lát. Legyek szíves cselekedni, amíg még képes olvasni.
kép: pixabay.com

2016. január 25., hétfő

Meglepetés I. : Alkotó ember - Képekbe dermedt világok

Kedves Szerzők!

Hoztam nektek egy kis szemezgetni valót. :)

"A napokban felkérést kaptam, hogy az Írnom kell! blog két, eddig megjelent antológiájáról írjak véleményt. Örömmel vállaltam a feladatot, mert szeretek új íróktól és új műfajokban olvasni. Itt mindkettő adott volt.
Azt már a kötet elején leszögezik, hogy amatőr írók műveiből szemezgethet a vállalkozó kedvű olvasó, viszont a művek nem estek át szerkesztésen. Úgy gondolom, ez bizonyos esetekben megbocsátható. Egy szerkesztő sok időbe és sok pénzbe kerül.

Kezdő írók gyakori hibája a sok szóismétlés és a túlzó hasonlatok, a nem megfelelő központozás… Ezek tanulható dolgok. Ami elsőre javasolni tudok, hogy legyen bármilyen rövid is az írás, a szerzőnek célszerű bétákat keresnie. Lehetőleg más korú és neműeket. Ők olyan helyesírási, fogalmazási és logikai hibákat is észrevehetnek, amiket az író nem.
Tudom, milyen nehéz egy kezdőnek, ha szárnyait bontogatva kap kritikát, jártam ebben a cipőben. Az elsőkön sokan nehezen teszik túl magukat, egyesek sokáig nem írnak. A kezdeti sértődöttségen azonban túl kell lendülni, és meglátni a mögöttes tartalmat. Nem azért húzzák le az írást, hogy keresztbe tegyenek a másiknak, hanem hogy felhívják a figyelmet a hibákra, amik kis tanulással orvosolhatók. A sértő kritikát amúgy is könnyebb felismerni, mert érdemi tanácsot nem tartalmaz. Ezekkel pedig nem kell törődni.
De térjünk is rá a novellákra." -> Tovább

2016. január 22., péntek

Saláth Barbara: Srác



A Miért? pályázat megosztott
helyezést elért novellája
 

   Az egybefüggő magas kerítésen rést ütött a tárva-nyitva álló széles kapu. Fölötte a cégér kapcsolta egybe a vastag oszlopokat, melynek egyszerű szövege is elegendő reklámot jelentett. Nem volt szükség a járókelők agyába furakodó manipulatív technikákra, a cég ügyesen rátalált a piac egy kielégítetlen területére.
   A járda kellemes parkot keresztezve vezetett a központi épületig. A kavicsos parkolóval szegélyezett gyepen helyenként jól ápolt éger- és platánfák kínálták árnyékukat. A ház mellett mustárszín jaguár pihent. Most is kellemetlen érzés telepedett a gyomromra, mint mindig, ha ilyen autót látok.
Bóbita mellettem lépdelt, míg el nem értük a bejáratot. Ott engedelmesen elterült egy félreeső bokor tövében.
   Izgatottan léptem be a félhomályba. Azt vártam, hogy a terem zsúfolásig lesz srácokkal, így meglepett az üresség, ami fogadott. A falak mentén elhelyezett padokon egyetlen srác üldögélt. Üres tekintetét a térdén pihentette.
   Nem a legjobbkor jött. – A hang irányába fordultam, és akkor vettem csak észre a falba vágott keskeny ajtócskát. Egy férfi dugta be borzas fejét a résen. – Éppen ebédidő van. – Nagyot nyelt és előkászálódott egy tessék-lássék üdvözlésre.
kép: pixabay.com

2016. január 20., szerda

Megjelent legújabb e-könyvünk

Ha már türelmetlenül várod a Miért? pályázat dobogós novelláit, akkor máris olvashatod őket a ma megjelent e-könyvünkben. A blogra majd hétvégétől, heti bontásban kerülnek fel.

Írnom kell! - A megálló - Miért?
A megálló, Miért? novelláskötet, a 2015. évi pályázataink dobogós novellái.
Formátum: epub
Megjelenés: 2016. január 20.
Ár: ingyenes
Szerzők:
Agatha Keyguard, Andi Sweet, Ferenczi Szilvia, Győrvári József, Keresztesi Dorottya, Köles Hajnalka, L.Bird, Marc O' Weaks, Saláth Barbara, Sipos Zsuzsanna, S. M. Kinda
Innen letölthető: E-könyveink

2016. január 16., szombat

Miért? - eredményhirdetés és értékelés

Nos, igen. Végre itt van. De mielőtt lerántanám a leplet (a türelmetlenek ugorják át a most következő bla-bla-t és kattintsanak a Tovább-ra), egy kis összesítés.

2016. január 15., péntek

Miért? - Pályázati hírharsona II.

Egy picike türelmet kérünk még. Nem sokat, tényleg csak egy picit. :)