E-könyveink mostantól a Moly-on is megtalálhatóak az alábbi linkeken:
Az alkotó ember / Képekbe dermedt világok
A megálló / Miért?
Írnom kell!
Amatőr írók gyakorló terepe, novellaíró pályázatokkal.
2016. február 24., szerda
2016. február 22., hétfő
Meglepetés II. : A megálló - Miért?
Címkék:
A megálló,
Andi könyves blogja,
Miért,
Pályázat
2016. február 19., péntek
Győrvári József: Az Adatgyűjtő
A Miért? pályázat
helyezett novellája |
Tinqua
aprócska lény volt. Szinte miniatűrnek mondható. Mégis átutazta
a fél galaxist, és még csak el sem fáradt, bár energia alapú
életforma lévén, a fáradtság fogalma, mint olyan, nyilván nem
is létezett a számára. A mi, emberi felfogásunk szerint biztosan
nem, viszont a Duracell nyuszi elnevezés kiválóan illett volna rá,
amilyen szünet nélkül járta a végtelen univerzum számtalan
naprendszerét. Nem, mintha túl nagy kedve lett volna hozzá, de nem
kérték ki a véleményét. Tehát ment és tette a dolgát, vagyis
a neki kiosztott feladatot, amiben egyébként nem hivalkodó méretei
kifejezetten a hasznára váltak, hiszen annak köszönhetően
észrevétlenül olvadhatott bele a legtöbb létformába. Adatok
gyűjtésével bízták meg ugyanis, amiket akkurátusan felcímkézve
eltárolt magában. Teljes titokban dolgozott, mint egy kis kém,
mert nem kapott felhatalmazást se kapcsolatfelvételre, se
beavatkozásra az idegen világok mindennapjaiba. Szigorúan csak a
lehető legszélesebb körű tudás felhalmozását várták tőle a
galaxisban fellelhető élőlényekről, esetleg civilizációkról,
és annak haza juttatását, hogy az otthoni okosok majd kedvükre
vizsgálódhassanak benne.
2016. február 12., péntek
L. Bird: Márványpult
A Miért? pályázat
helyezést elért novellája |
Végre!
Épségben ideért a pulthoz. Négy perce még biztos voltam benne,
hogy a kocsmaajtótól idevezető három méteren szegény pára
elhalálozik. Nem csak azért, mert ennyi idő kellett neki, hogy
megtegye ezt az ominózus három métert. Hanem mert tette azt olyan
életidegen mozdulatokkal és kilengésekkel, hogy félő volt,
akkorát esik, hogy azonnal szörnyet hal. Csap részeg – gondoltam
– csütörtökön, hajnali fél hétkor. Hogy a náthás,
hóbelebancos életben tud valaki ilyen állapotba kerülni olyankor,
amikor más még úgy alszik, mintha kupán vágták volna. Hogy jött
nekem annak idején az ötlet, hogy már hatkor kinyissam a krimót?
Ilyenkor tényleg csak a bolondok, vagy a megtörtek vedelnek. Vagy
éppen a tegnapból még magukhoz nem tért egyetemisták, egy buli
után. Ahogy frissen betoppant vendégem hetek óta nem mosott,
méretileg erősen eltúlzott, szakadt, zöld kabátját elnéztem, ő
inkább az első kettőt képviselte. De azt egyszerre.
kép: pixabay.com |
2016. február 6., szombat
Agatha Keyguard: WildSoul.Sys
A Miért? pályázat megosztott
helyezést elért novellája |
A
sötét szoba magányos székében, unottan kulcsolta össze ujjait a
tarkójánál.
A
kibertér jellegzetes világa most is pont olyan volt, mint máskor;
kódokból összetákolt virtualitás, amihez csak néhány
szakavatott értett és ami merőben eltért a valóság
felépítésétől. Itt csak akkor volt neonlámpa, nyüzsgés és
élet, ha bekódolták. Gyűlölt itt várakozni. Mintha egy
csapdában lenne, ahová csak mások által juthat ki és be. Mégis
itt kellett lennie, mert ez volt a parancs.
Mellette
-akár egy neonszínű dögcédula- a saját adatait látta
kivetülve:
Név:
Vincent Wong
Neme:
Férfi
Kor:
21
Magasság:
167 cm
Emberi
súly: 65 kg.
Genetikai
szemszín: Barnászöld
Genetikai
hajszín: Fekete
Nemzetiség:
Amerikai
Rassz:
Mesztic (mongoloid-europid)
Ismertetőjegy:
Jobb lapockán egy róka tetoválás.
Beosztás:
Biztonság védelem
Szánakozva
vetett rá egy pillantást. Még jó, hogy az adatok mellett ott
virított a bekerülésekor készült fotó, így nem kellett
vesződnie önmaga elképzelésével... mintha ez bármikor is
megfordult volna a fejében. Azon se csodálkozott volna, ha a cége
még a seggméretét is külön rublikában vezetné... amilyen
perverzek a laborosok, még ezt is kinézte belőlük.
Ugyanakkor
volt egy adat, ami megindokolta, hogy itt legyen:
2016. január 30., szombat
Keresztesi Dorottya: Eredményes játék
A Miért? pályázat megosztott
helyezést elért novellája |
Borzalmas napom van. Egy
szörnyű nap – harmincnégy szörnyű év után.
Még egy órám van fél ötig,
amikor végre leléphetek az irodából, és mehetek a gyerekeimért,
akiknek alig bírok a szemébe nézni, úgy leosztottam szegényeket
ma reggel. Mikor begyűjtöttem őket, megyünk haza a férjemhez,
akinek majd szintén dorombolhatok szorgosan, mert vele sem voltam
különösebben kedves.
Ahogy senkivel sem mostanság.
Nem tudom, mi van velem, semmi sem működik úgy, ahogyan kéne.
Olyan az életem, mint egy elromlott navigáció: hiába ütöm be
újra és újra a jó célt, mindig rossz felé visz. És sosem
mehetek vissza oda, ahol eltévesztettem a kanyart.
Nagy sóhajjal újabb
reklamációs e-mailt nyitok meg, az előfizető szerint még a
dinoszauruszok idejében befizette a csekket, magazint azonban még
egy darabot sem látott, viszont lassan megöregszik, és egyre
gyengébben lát. Legyek szíves cselekedni, amíg még képes
olvasni.
kép: pixabay.com |
2016. január 25., hétfő
Meglepetés I. : Alkotó ember - Képekbe dermedt világok
Kedves Szerzők!
Hoztam nektek egy kis szemezgetni valót. :)
"A napokban felkérést kaptam, hogy az Írnom kell! blog két, eddig megjelent antológiájáról írjak véleményt. Örömmel vállaltam a feladatot, mert szeretek új íróktól és új műfajokban olvasni. Itt mindkettő adott volt.
Hoztam nektek egy kis szemezgetni valót. :)
"A napokban felkérést kaptam, hogy az Írnom kell! blog két, eddig megjelent antológiájáról írjak véleményt. Örömmel vállaltam a feladatot, mert szeretek új íróktól és új műfajokban olvasni. Itt mindkettő adott volt.
Azt már a kötet elején leszögezik, hogy amatőr
írók műveiből szemezgethet a vállalkozó kedvű olvasó, viszont a művek nem estek
át szerkesztésen. Úgy gondolom, ez bizonyos esetekben megbocsátható. Egy
szerkesztő sok időbe és sok pénzbe kerül.
Kezdő írók gyakori hibája a sok szóismétlés és a
túlzó hasonlatok, a nem megfelelő központozás… Ezek tanulható dolgok. Ami
elsőre javasolni tudok, hogy legyen bármilyen rövid is az írás, a szerzőnek
célszerű bétákat keresnie. Lehetőleg más korú és neműeket. Ők olyan
helyesírási, fogalmazási és logikai hibákat is észrevehetnek, amiket az író
nem.
Tudom, milyen nehéz egy kezdőnek, ha szárnyait
bontogatva kap kritikát, jártam ebben a cipőben. Az elsőkön sokan nehezen
teszik túl magukat, egyesek sokáig nem írnak. A kezdeti sértődöttségen azonban
túl kell lendülni, és meglátni a mögöttes tartalmat. Nem azért húzzák le az
írást, hogy keresztbe tegyenek a másiknak, hanem hogy felhívják a figyelmet a
hibákra, amik kis tanulással orvosolhatók. A sértő kritikát amúgy is könnyebb
felismerni, mert érdemi tanácsot nem tartalmaz. Ezekkel pedig nem kell törődni.
De térjünk is rá a novellákra." -> Tovább
2016. január 22., péntek
Saláth Barbara: Srác
A Miért? pályázat megosztott
helyezést elért novellája |
Az
egybefüggő magas kerítésen rést ütött a tárva-nyitva álló
széles kapu. Fölötte a cégér kapcsolta egybe a vastag
oszlopokat, melynek egyszerű szövege is elegendő reklámot
jelentett. Nem volt szükség a járókelők agyába furakodó
manipulatív technikákra, a cég ügyesen rátalált a piac egy
kielégítetlen területére.
A
járda kellemes parkot keresztezve vezetett a központi épületig. A
kavicsos parkolóval szegélyezett gyepen helyenként jól ápolt
éger- és platánfák kínálták árnyékukat. A ház mellett
mustárszín jaguár pihent. Most is kellemetlen érzés telepedett a
gyomromra, mint mindig, ha ilyen autót látok.
Bóbita
mellettem lépdelt, míg el nem értük a bejáratot. Ott
engedelmesen elterült egy félreeső bokor tövében.
Izgatottan
léptem be a félhomályba. Azt vártam, hogy a terem zsúfolásig
lesz srácokkal, így meglepett az üresség, ami fogadott. A falak
mentén elhelyezett padokon egyetlen srác üldögélt. Üres
tekintetét a térdén pihentette.
–
Nem
a legjobbkor jött. – A hang irányába fordultam, és akkor vettem
csak észre a falba vágott keskeny ajtócskát. Egy férfi dugta be
borzas fejét a résen. – Éppen ebédidő van. – Nagyot nyelt és
előkászálódott egy tessék-lássék üdvözlésre.
kép: pixabay.com |
2016. január 20., szerda
Megjelent legújabb e-könyvünk
Ha már türelmetlenül várod a Miért? pályázat dobogós novelláit, akkor máris olvashatod őket a ma megjelent e-könyvünkben. A blogra majd hétvégétől, heti bontásban kerülnek fel.
A megálló, Miért? novelláskötet, a 2015. évi pályázataink dobogós novellái.
Formátum: epub
Megjelenés: 2016. január 20.
Ár: ingyenes
Szerzők:
Agatha Keyguard, Andi Sweet, Ferenczi Szilvia, Győrvári József, Keresztesi Dorottya, Köles Hajnalka, L.Bird, Marc O' Weaks, Saláth Barbara, Sipos Zsuzsanna, S. M. Kinda
Innen letölthető: E-könyveink
Írnom kell! - A megálló - Miért?
|
Formátum: epub
Megjelenés: 2016. január 20.
Ár: ingyenes
Szerzők:
Agatha Keyguard, Andi Sweet, Ferenczi Szilvia, Győrvári József, Keresztesi Dorottya, Köles Hajnalka, L.Bird, Marc O' Weaks, Saláth Barbara, Sipos Zsuzsanna, S. M. Kinda
Innen letölthető: E-könyveink
2016. január 16., szombat
Miért? - eredményhirdetés és értékelés
Nos, igen. Végre itt van. De mielőtt lerántanám a leplet (a türelmetlenek ugorják át a most következő bla-bla-t és kattintsanak a Tovább-ra), egy kis összesítés.
2016. január 15., péntek
Miért? - Pályázati hírharsona II.
Egy picike türelmet kérünk még. Nem sokat, tényleg csak egy picit. :)
2015. december 12., szombat
Miért? - Pályázati hírharsona
Tegnap éjjel lezárult a ˝Miért?˝ pályázatunk, amire 58 pályamű érkezett 56 szerzőtől. Ebből összesen hatnál fordult elő, hogy a minimális 2000 szó számot nem érte el. Szerencsére többségüknek volt ideje bővebb lére ereszteni a történetét, így a zsűri 55 alkotás értékelésének fog hamarosan nekikezdeni.
És a lényeg, ami nagyon sokatokat foglalkoztat. Az eredményhirdetés várható időpontja: 2016. január 15. Péntek
Mivel a dobogó szűkös, csak alig hárman férnek el rajta, ezért a dobogós helyezést el nem érő, de a zsűri megítélése szerint jól megírt és szórakoztató történeteket átirányítjuk az e-PUB Irodalmi Kávéház blog szerkesztőjéhez, aki dönt az oldalra való kikerülésről.
Addig is kellemes mindennapokat kívánunk!
Farkas Viktória és Vass Attila
2015. november 12., csütörtök
E-könyv: Alkotó ember, Képekbe dermedt világok
2015. november 9., hétfő
Már csak pár nap :)
És letölthetővé válik a tavalyi pályázatok ( Az alkotó ember, Képekbe dermedt világok) nyertes novelláit tartalmazó e-PUB formátumú e-könyvünk.
Ha ez még nem lenne elég, végre elkészült egy, az amatőr/kezdő írókat segítő kézikönyv, aminek a segítségével az e-PUB formátumú e-könyv készítést sajátíthatjátok el lépésről-lépésre, megspékelve egy kis self-publishing útmutatóval.
A könyv szintén a héten válik letölthetővé innen, az oldalunkról.
Vass Attila - EPUB készítés könnyedén - és egy kis self-publishing |
A könyv szintén a héten válik letölthetővé innen, az oldalunkról.
2015. október 31., szombat
Zsűritagok jelentkezését várjuk a Miért? pályázatunkhoz.
Zsűritagok jelentkezését várjuk a Miért? pályázatunkhoz. Feltételek:
A zsűribe jelentkezhet, aki:
- legalább egy pályázatunkon részt vett pályázóként
- az adott pályázatra (Miért?) nem adott be műveket
- vállalja, hogy adott időre a pályaműveket elolvassa, és elvégzi az értékelést
A zsűri mindig páratlan létszámú, ezért a jelentkezéseket
ennek figyelembevételével fogadjuk el, vagy utasítjuk vissza. Akik nem
férnek bele az adott pályázat zsűrijébe, azok automatikusan bekerülnek a
következőbe, kivéve, ha nem vállalják.
Jelentkezés: irnomkell[kukac]gmail.com
Jelentkezés: irnomkell[kukac]gmail.com
2015. szeptember 21., hétfő
Megjelenés
Lassan, ahogy az őszi falevél hull, érkeznek a javított novellák a szerzőktől. Azt követően nekiállhatunk összeállítani az első e-könyvünket az "Alkotó ember" és a "Képekbe dermedt világok" pályázat nyertes novelláiból.
A várható megjelenés: 2015. október-november
A várható megjelenés: 2015. október-november
Írnom kell! blog - Alkotó ember, Képekbe dermedt világok |
2015. augusztus 28., péntek
Marc O Weaks: A megnemálló
"A megálló" pályázat Első helyezett novellája |
Emberek állnak a buszmegállóban és a buszra várnak.
De hiába a várás, hiába a remény, a busz nem jön.
Nagyjából öt percenként tűnik úgy, mintha most, mintha mindjárt, aztán mégsem.
Az emberek pedig csak állnak, és várnak. Először csak néhányan, aztán egyre többen és többen.
Mert az újonnan érkezők azt hiszik, hogy azért vannak itt már annyian, mert pont itt, és nem is soká épp jönni fog.
Ennyi ember nem tévedhet, ennyi ember nem várhat hiába.
A már ott ácsorgóknak pedig reményt adnak az újak. Hiszen miért állnának be ők is, ha nem fog jönni? Miért csapódnának hozzájuk határozottan, úgy lépve a megállóba, mint akik tudják, mint akik birtokában vannak a tudásnak, ha nem jön már sohasem.
De hiába a várás, hiába a remény, a busz nem jön.
Nagyjából öt percenként tűnik úgy, mintha most, mintha mindjárt, aztán mégsem.
Az emberek pedig csak állnak, és várnak. Először csak néhányan, aztán egyre többen és többen.
Mert az újonnan érkezők azt hiszik, hogy azért vannak itt már annyian, mert pont itt, és nem is soká épp jönni fog.
Ennyi ember nem tévedhet, ennyi ember nem várhat hiába.
A már ott ácsorgóknak pedig reményt adnak az újak. Hiszen miért állnának be ők is, ha nem fog jönni? Miért csapódnának hozzájuk határozottan, úgy lépve a megállóba, mint akik tudják, mint akik birtokában vannak a tudásnak, ha nem jön már sohasem.
Marc O Weaks: A pilitelorok bánata
A megálló pályázat Sci-Fi/Fantasy kategória Első helyezett novellája |
Két pilitelor lebegett a villogóra kapcsolt megállóban.
Most először jártak itt, de jól ismerték már a váróhelyek működését, hiszen az egész bolygón egységesítették a tömegközlekedést.
Végre.
Mert óriási káosz volt, amíg minden szolgáltató azt és úgy csinált, ahogy csak akart.
Itt volt például a fővárosi közlekedés. Rengeteg különböző népcsoport utazott állandóan innen oda, meg onnan ide. Jöttek és mentek az emberek, a pilitelorok, a mokalománok, a pendrapontók és a többi világ lakói. Hála a bolygórendszereket összekötő interglobális közlekedési rendszernek.
Csak a helyi közlekedés volt csapnivaló. Egészen addig, amíg végre nem egységesítették. Most nem kellett mást tenni, csak besétálni, belebegni, becsúszni, belobbanni a megállót jelző amőbába, aminek a tetején ettől felkúszott és villogni kezdett a jelzőfény. És minden újabb leendő utas esetén eggyel feljebb kúszott és eggyel gyorsabban villogott. Ezzel jelezve az érkező járműnek, hogy meg kell-e állnia, és hány utasra kell számítania.
Most először jártak itt, de jól ismerték már a váróhelyek működését, hiszen az egész bolygón egységesítették a tömegközlekedést.
Végre.
Mert óriási káosz volt, amíg minden szolgáltató azt és úgy csinált, ahogy csak akart.
Itt volt például a fővárosi közlekedés. Rengeteg különböző népcsoport utazott állandóan innen oda, meg onnan ide. Jöttek és mentek az emberek, a pilitelorok, a mokalománok, a pendrapontók és a többi világ lakói. Hála a bolygórendszereket összekötő interglobális közlekedési rendszernek.
Csak a helyi közlekedés volt csapnivaló. Egészen addig, amíg végre nem egységesítették. Most nem kellett mást tenni, csak besétálni, belebegni, becsúszni, belobbanni a megállót jelző amőbába, aminek a tetején ettől felkúszott és villogni kezdett a jelzőfény. És minden újabb leendő utas esetén eggyel feljebb kúszott és eggyel gyorsabban villogott. Ezzel jelezve az érkező járműnek, hogy meg kell-e állnia, és hány utasra kell számítania.
2015. augusztus 23., vasárnap
Köles Hajnalka: Szálljunk fel a buszra!
"A megálló" pályázat
helyen osztozó novellája
Langyos nyári éjszaka volt, és mi az Astoriánál vártuk az éjszakait. Imádtam a belvárost, akkor is, amikor a levegő remegett a Rákóczi út felett, de Budapest éjszaka teljesen más volt. Mintha idegen világba cseppentem volna.
A korábban ivott rozétól még kellemes zsibongást éreztem a fejemben, nevettem mindenen hangosan, de nem akartál rám szólni, hagytad, hogy jól érezzem magam. Beléd karoltam, és a tiedhez igazítottam a lépteimet.
Ahogy ott álltunk a megállóban, olyanok lehettünk, mint valami előző korból itt maradt pár, én a pörgős szoknyámban, a festett számmal, amiről már félig lekopott a rúzs, te pedig a félhosszú hajaddal, a farmeringeddel, és a cigarettáddal, amit még csak félig szívtál el.
2015. augusztus 22., szombat
Sipos Zsuzsanna: TALÁLKOZTUNK MÁR...
A megálló pályázat
„Már megint késik a buszom” – mondja magában Tilda, egy kisvárosi fiatal nő, aki egyébként egy sikeres cégnél vezetői asszisztensként dolgozik. Tilda kb. 165 cm magas, félhosszú, hullámos barna haja van és zöld szemei.
Esik az eső, de reggel a kedvenc fehér nadrágkosztümjét vette fel.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)